Seroja India (Nelumbo nucifera)

Fula' Seroja India

Seroja India (Nelumbo nucifera) és lé hauoél aléoktes nok in no'ofin berwarna no mate onlé fué buncis ma inan nanoé nbi oéla nanan. In fula mtasa' ma mnuné biasa npôê nbi in toéf ana sin ma natbolan pôê nan senti fauk'és nako oéla fafos.

Atoên Budha sin nakam fula' Seroja India i ful lê‚ô és ma sinan npaék nêô sin oéntin. Mansian sin nabê nahan lé haufula‘ i; nês-nês in fuakin ma ba'fin (rhizoma) és lé biasa atoni Asia Tenggara sin seol nok lé mnahtin. Seroja India termasuk hau paludal, nabê masenat onlé hét sén fula' teratai. Ka malisan fa nêô hét sén haufula i nbi hit balé; in laés u’fa és lé hit tahin in lal sénat!

Néontenu 28.9.2011 20:25 | Cétak | Hau oel'in

Hau Bako Nicotiana glauca – hau maupa!

Hau Bako (Nicotiana glauca)

Mansian sin lôêmta nêu sa’fés mak fêô ma naikan kan mui fa batas. Onat, atonê amêup lele msat nmê nêô hén sén hau humfêô nbi sin lele ma poan – sa’fés mak tuaf bianna fe’kan mui. Pasa’ hauhônês onat nfé nêô amêup lele sin sa’fés mak hum fêô ton pôê ton – nêô hén natéab in amêup lele sin môênkinin. Hau hum fêô ma kanaf fêô amatamas nbi pasa’ lof anmoé hau bako i mahinan léko nbi amêup lele sin nékak nanan!

Néontenu 28.9.2011 20:15 | Cétak | Hau Aléoktin

Malapari (Pongamia pinnata)

Pongamia pinnata

Hau Malapari Pongamia pinnata (kanaf bianin: Indian Beech Tree, Honge Tree, Pongam Tree, Panigrahi) és lé hau ma in noòfin masekal, mnaonta haumak meter 15–25, ma ntaman nbi famili Fabaceae. Hau nan nmui tunaf anaét és ma in ful ana sin warna muti, mtasa, ai ungu. Hau nan néman nako pah India, més namfaunin mak maséntin nbi pah Asia Tenggara.

Néonnua 27.9.2011 23:13 | Cétak | Hau Aléoktin

Welwitschia mirabilis – sénat hau fosil (haumnasi’séké)

Hau Welwitschia mirabilis

Welwitschia (Welwitschia mirabilis) i môên nako un-unu séké, ma oras i fén môên nbi Tasi Atlantik ninna nbi pah Namibia ma pah Angola Tasi Atoni. Welwitschia i msat hau és, més kalu tapéné lab-lab humna ka onfa hau. Hau i in una kakoél és ma noòfin alaha 2 – onat tapéné onlé pita klêlê és mak naboên on ma méton. Fé ésat hau Welwitschia tapéné onlé mapuàt tupu mésé!

Néonmésé 26.9.2011 22:45 | Cétak | Hau Aléoktin

Kiwano – Cucumis metuliferus

Haufua Kiwano in humna bubu ma suk namnaon. Mnaonta nako senti 10 tala 15, ma tapéné onlé léol fua’a. Inan tam nbi famili okam. Haufua i nmui sunaf ana’ nbi in poa’na ma nmoé kit tamnau tan nêu kenat humfés nako abad pertengahan. In nésna berwarna nomaté ma nmui fuatnana muti namfaun, ma in ukuran nako milimeter 5–10. Kalu fé’ ka namnaot, fuana berwarna nomaté.

Néonhitu 25.9.2011 09:55 | Cétak | Hau Aléoktin

Kulu fua', Artocarpus odoratissimus, Tarap

Genus Kulu (Artocarpus), ntam nêu hau tropis ma nmui humaf bo'ne (60) nako famili Moraceae (famili naek). Haufua' i éskin nbi pah Asia Tenggara ma nbi pulu sin abit Tasi Pasifik. Kulfua' fe’ mahaumakan nok hau Ficus (nunfui sin). Hau kulu mak masénat nês-nês és lé humaf Artocarpus altilis. In biakin és lé Artocarpus communis, Artocarpus integer (Cempedak), Artocarpus heterophyllus (Kulu Jak). Artocarpus odoratissimus (hau Tarap) msat fe' umé mese' nok hau kulu.

Néonne' 24.9.2011 16:54 | Cétak | Hau Aléoktin

Téh Sinas – Tsen kuk Hau Téh!

Fula Téh Sinas

Oras fun sén-séné hen pôên fin, atoên amêup lélé sin lof nanéop nêu hén sén hau sa nbi fulan amnémat. Ai ho mu’néop ho kam lôêm fa hém sén kauliman, unus ai okam? Hom lôêm hém sén sa’fés? Sa’és mak alékot anfin? On mé kalu hom sén kum hau téh?!

Néonnima 23.9.2011 20:34 | Cétak | Hau Aléoktin

Sen Upun nako in fuakinna

Ho musti msen fua fe'u sin hé lé mupên fua’atolas alekot. Maek lé upfuakin nbi oé maputu ma in mansa haumak derajat 20 tala 25 °C, kira-kira nahan leku 2 tala leku 6 .

Néonha 22.9.2011 18:13 | Cétak | Hau Aléoktin, Nonot ntom nêu sén haunkin

Upun Kalimantan, Kasturi (Mangifera casturi)

Upun Kalimantan (Mangifera casturi) ai nakané nak upun Kasturi és lé hau nako pah tropis, mnaonta meter 10 téa 30, mônên endemik ala ha nbi naijana Banjarmasin, nbi propinsi Kalimantan Tasi Atôni (Indonésia). Oras i hau Kasturi mônên ha nbi nasi. Més mui msat lé amaséntin fun upun i namin.

Néontenu 21.9.2011 23:08 | Cétak | Hau Aléoktin

Upun Indonesia

Up Fomêni (Mangifera odorata)

Nbi pulu Kalimantan, Indonesia nmui spesies upun humaf 34 (Mangifera) mak nmônên fui nbi nasi. Namfaun nako Spesies sin i hén êpôn fin fun mêpô oét/héo hau ilegal. Spesies upun biakin, on lé Upun Kalimantan (Mangifera casturi) êpôn finjen nbi nasi naéka.

Conto hau upun bian nako Kalimantan és lé Mangifera griffithi (Asem Raba, Romian), Mangifera pajang (asem payang), Mangifera quadrifida (asem kipang) ma Mangifera torquenda (asem putaran).

Néontenu 21.9.2011 14:01 | Cétak | Hau Aléoktin